Költségvetést mindenki tud csinálni, aki egy kicsit is ért a kiíráshoz, látott már építkezést és a TERC-et kipróbálta. Ez nem olyan nehéz.
Jó költségvetést azonban nagyon kevesen tudnak készíteni. Én itt arra gondolok, hogy a terv-tény eltérés 5 %-on belül marad, és ebbe a világpiaci anyaghiány, árfolyamingadozás, háború stb., hatásait nem értem bele.
A pótmunka elszámolását a felek közötti vállalkozási szerződés szabályozza; megengedi vagy nem, de egyik esetben sem jó, ha a tervezői kiírásból hiányoznak tételek.
- | A pótmunka többlet forrásigény megbízói oldalon, ez a helyzet kellemetlen lehet a beruházói oldalt támogatóknak; tervezőknek, kiíróknak, lebonyolítóknak, műszaki ellenőröknek.
Azokra a pótmunkákra írok néhány példát, amelyek a költségvetés hiányosságából adódnak ( a megrendelői többletigény, vagy a terv hiányosságából adódó esetekre most nem térek ki ).
Amennyiben a felek közötti vállalkozási szerződés megengedi a pótmunka elszámolásának lehetőségét, és az elszámolás alapját elsődlegesen nem a tervek, hanem a kiírás adja, úgy:
- a tételek elszámolási szabályainak hiánya okozhat félreértést a megrendelő és a vállalkozó között,
- a naturáliák elszámolási szabályainak hiánya is okozhat félreértés a felek között,
- a tervről le nem mérhető, de a vállalkozó által ténylegesen kifizetett tételek is okozhatnak vitát az elszámolásban, ha nincs a kiírásban.
Az elsőnél azon szabályok hiányára gondolok, amelyek körülírják, hogy az adott tétel pontosan milyen kisegítő feladatokat hordoz és hol vannak a határok, pl.: anyagmozgatás kérdésköre, segédanyag elszámolása, káló stb.
- | A legtöbb kiírás mögött nincs szabályrendszer, így, ha a tétel nem írja le pontosan, mire gondolt a „költő”, akkor az vitára adhat okot az elszámolásnál. Abban biztos lehetsz, hogy a szabályozatlan tételeket a felek különbözően értik.
A második esetnél a szabályozás hiányából adódóan pl.: egy földmunka tételnél a kiíró tömör m3-t számolt, vagy lazultat? Ha lazult, akkor milyen lazulási hányaddal? A z építési törmelék mennyiségi problémáiról is vannak rossz tapasztalataim.
A harmadik eset jellemzően azok a tételek, amelyekkel a vállalkozónak számolnia kell, de nagyon ritkán látom a tervezői költségvetésekben. Ilyenek pl.: behajtási költségek, BET, CAR, munkavédelem (korlátok), többszöri takarítás stb. Az építési vállalkozások nyeresége jellemzően ezeken a tételeken áll vagy bukik és itt a tételek száma elérheti a 200 db-ot egy nagyobb beruházás esetén. Ha nem tudod melyek azok, jelentős kockázat lehet a beruházásra.
Összegzés
Ha költségvetés kiírást csinálsz, ügyelj a fent leírt témákra a dokumentáció elkészítésekor. Ha úgy érzed, hogy teher ezt csinálni, akkor keress egy olyan megbízható partnert, aki képes és meg is tudja találni számodra a megoldást a feladatra. Ha szeretnél segítséget kérni ehhez, vagy úgy általában a költségvetés készítéshez, akkor vedd fel velem a kapcsolatot.
1 megosztás = “köszönöm, ez tetszett, hasznos volt” 🙂