Az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság elfogadta az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszere (ÉKTR) építésügyi műszaki irányelvet.
Mi ez?
Ez egy Excel-alapú költségvetés-készítő táblázat, amely teljes körű megoldást nyújt a magasépítési beruházások költségtervezéséhez.
Ki készítette és véleményezte?
A fejlesztésben hat szakmai szervezet – köztük a Magyar Mérnöki Kamara –, tíz ingatlanfejlesztő és beruházáslebonyolító cég, valamint húsz tervező- és fővállalkozó iroda vett részt.
Hol javasolt alkalmazni?
Elsősorban a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közepes és nagyértékű építési beruházások előkészítésében segíti a megrendelőt, a beruházás ötletétől egészen a kivitelezésig, de más projektek esetén is alkalmazható.
Kiknek és milyen területen nyújt majd igazán segítséget?
A teljes szakmai szereplői kör számára – a tervezők, beruházáslebonyolítók, műszaki ellenőrök és kivitelezők egyaránt profitálhatnak belőle.
Mi az előnye a TERC-hez képest?
Átláthatóbb és strukturáltabb megjelenítést biztosít, így a megrendelő pontosabban követheti a beruházás valamennyi költségtételét.
Miért nem alkalmas már a TERC-es költségvetés, miért volt szükség az ÉKTR-re?
A TERC program a 70-es és 80-as évek ÉMIR/FÉMIR normakönyvek digitalizált verziói. Elavultsága és rugalmatlansága miatt a TERC költségvetések már nem alkalmasak a mai kor költségvetési igényeinek kielégítésére. A piac és a szakmai szervezetek nem támogatják az alkalmazását, mert az épületek anyaghasználatának kevés %-át tudják lekezelni a tételekben.
Hogyan néz ki?
Az ÉKTR négy alappilléren nyugszik: a struktúrán, az adatbázison, a munkamódszeren és a költségszakértők szakértelmén.
Milyen tervfázisoknál indokolt költségbecslést, illetve költségtervet készíteni?
Minden tervfázisban. Az ÉKTR struktúrája hat szintből áll, amelyek követik az egyes fázisok részletezettségi szintjét, így mindig pontos képet adnak az adott szakasz költségeiről.
Milyen szerepe van a tervezőnek a költségvetési struktúra kiválasztásánál?
A probléma az, hogy a megrendelők általában nem határozzák meg egyértelműen, milyen formátumban szeretnék a költségvetést. Ennek oka leggyakrabban az, hogy maguk sem tudják, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. Vezetni kell őket a pénzügyileg is sikeres projekt érdekében. Hibás, hiányos költségvetés a projekt kudarca.
Egy nagyobb beruházás költségvetése 800 – 2.500 db tételből is állhat
Már egy hibás vagy hiányos tétel is tud problémát okozni a projekt a hitelezésnél, a tendernél vagy akár a kivitelezés közben. A költségvetés hibája természetesen magával rántja a tervezőt és ez megrendelői elégedetlenségbe fulladhat.
Klasszikus költségvetés készítő módszerekkel ekkora tételszámnál lehetetlen kiszűrni a hibát vagy hiányt a költségvetésben. Hiányzó és/vagy hibás tétel észrevehetetlen ekkora tételszámnál.
A sikeres projekt kulcsa a hiány- és hibamentes költségvetés.
Mi ezt felismerve dolgoztunk ki egy olyan minőségbiztosítási rendszert, amellyel sikerült közel nullára csökkenteni a hiányokat és hibákat a költségvetésben.
A csak nálunk elérhető rendszer egyik alappillére, hogy az épület modell minden elemét élő kapcsolattal kötjük össze a költségvetés tételeivel.
A másik alappillér, hogy azelkészült költségvetést egy második, független költségszakértő mérnök ellenőrzi teljes terjedelmében, vizuálisan vizsgálva a kapcsolatokat és mennyiségeket a modellben.
A tavalyi évben volt lehetőségünk az ÉKTR rendszerében is készíteni költségvetést, így készen állunk ilyen jellegű feladatok megoldására, ha szükséges.